Leírás

„Az előcsarnokból, annak északi végéből nyílhatott az összekötő helyiség. Ez minden valószínűség szerint a mai fürdőt észak – déli irányban összekötő kelet – nyugati irányú hosszanti helyiség volt. Eredeti bejáratát ennek sem sikerült megtalálni. Az összekötő helyiségből a ma is meglevő eredeti ajtónyíláson keresztül – amely az épület hossztengelyébe esik – nagy fürdőmedencét magába záró központi helyiségbe jutunk. Alakja nyolcszög, amely azonban a fülkék segítségével csillag alakúvá formálódik

Közepét eredetileg háromlépcsős és ugyancsak nyolcszögletű medence foglalja el, amelynek vörösmárványból és mészkőből készült lépcsőzetét, valamint vörösmárvánnyal burkolt padozatát kutatásunk alkalmával megtaláltuk (8. kép). A fülkében – a bejáratot kivéve – eredetileg mosdómedencék állottak. E mészkőből faragott, nagyjából kocka alakú, díszesen kiképzett kis medencék csak a legritkább esetekben hiányoznak a központi helyiség fülkéiből. A Király fürdő kupolacsarnokában is megtaláljuk az átlók irányában elhelyezkedő fülkékben az 1907-es átépítés során elpusztított vagy már korábban megsemmisült mosdómedencék maradványait

A kutatás folyamán több alkalommal és helyen megtaláltuk a falban húzódó agyag víz vezetékcsövek részleteit in situ.” (Gerő, 1963.)

 

Irodalom

Borsos Béla: A Királyfürdő helyreállítása Műemlékvédelem 1958/1 23-34. link

Gerő Győző: A török kori Király fürdő 1. Budapest Régiségei 18 (1958) 587–599. link

Gerő Győző: A török kori Király fürdő 2. Budapest Régiségei 20 (1963) 137–154. link