Leírás:

Az északi falon, a Bécsi kaputól nyugatra található a bástya. Jelentősebb régészeti vagy műemléki kutatása nem volt.

„Az I. ker. Murád pasa bástyánál november 5 és 20. között megszakításokkal végzett részleges feltárás alkalmával megtaláltuk a barokk korban épült kazamatalejárót és az abból nyíló három lőrést. A kazamata előterének fala ugyancsak barokk eredetű, a lejárat és az előtér boltozata azonban már a X I X. század második felében épült.” (Gerő, 1963)

Kara Murád pasa janicsáragából lett nagyvezír, majd bukása után, 1650–1653 között budai pasaként tevékenykedett. (Gévay, 1841, 40.) Nevéhez köthető a mára elpusztult Murád pasa-dzsámi építése, és jelentős javításokat végeztetett a pasák palotáján is.

 

Irodalom:

A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben. Budapest Régiségei 20 (1963) 556. link

Gévay Antal: A budai pasák. Bécs, 1841.

Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684–1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról. Budapest Régiségei 9 (1906) 103–170. link