Leírás

„A Szent János-templom (a Szent György-templommal és a palota kápolnájával együtt) Hans Dernschwam leírása szerint 1555-ben már török templomként működött....

A dzsámi jelentősebb kiépítésére és díszítésére akkor kerülhetett sor, amikor a pasák az alsóvárosból, a Duna partján álló szerájukból felköltöztek a várba. Mivel a dzsámit a pasák személyes használatára tartották fenn egészen Buda 1686. évi visszafoglalásáig, bizonyos reprezentációs igényeknek is meg kellett felelnie. Ekkor kaphatta a Szeráj-dzsámi vagy Pasa-dzsámi nevet. A minaret is ez időben készülhetett. Míg Sibmacher 1598–1602 között készült rézkarcán még jól látható a templomtorony (azonosítását a kép felirata is megerősíti), Dilich 1606-os rézkarcán már vékony minaret áll a templom mellett. A templom tornyát a metszetek következetesen a szentély mellé, az északkeleti sarokra teszik, azonban ásatás hiányában ezt még nem sikerült hitelesíteni. A torony elbontásának okát nem ismerjük ...

Valószínűleg a Pasa-dzsámi díszítőeleme (talán a minber részlete) lehetett az az egyetlen török kori, puha mészkőből készült, téglalap alakú, piskótamintás végtelenített mustrával díszített építészeti tagozat, melyet a Sándor-palota 26. helyiségében a barokk kaszárnyaépület alapfalába beépítve találtunk.” (Kovács, 2003.)

 

Irodalom

Altmann Júlia: A budavári ferences kolostor. Műemlékvédelem 46 (2002):6, 345–350. Link

Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török korban. Tanulmányok Budapest múltjából 31 (2003) 241–262. link