Leírás

A helyszínt 1664-ben felkereső Cselebi erről is szemléletes képet fest: „E középső vár északi részén, a várfal fölött a Duna folyóra, Pest síkjára... nézőleg, ablakos, erkélyes, szűköcske divánkháne (itt valószínűleg: tanácsterem - MK) van. Kétszáz szűk szobás, szűk udvarú, egy fürdőjű, kert nélküli palota ez. Kara Murád pasa e palotában nem fért el, ezért kibővíttette és kijavíttatta azt. ... Valamennyi szobája a vár fala fölé épült, nagyon szép és szellős." A leírás

jól összecseng a hódoltság kori látképeken (pl. Hallart - Wening 1684-es és Fontana -Nessenthaler 1686-os látképe) és a török kor végi helyszínrajzokon (pl. a Hauy - Rabattá helyszínrajz - 1687) ábrázoltakkal. Mi több, egyes részleteit - pl. fürdő - az ásatások is igazolták. Mindezek alapján valószínűsíthetjük, hogy a Pasa-palota vélhetőleg több lépcsőben történt kiépülése a késő középkori állapotokhoz képest jelentős változást eredményezett a telek- és épületstruktúrában. (Magyar, 2003.)

 

Irodalom

Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése: történeti vázlat 1526-tól napjainkig. Tanulmányok Budapest Múltjából 31 (2003) 43–126