Leírás

„A Rác fürdő építésének pontos dátumát nem ismerjük, a dendrokronologiai adatok alapján 1562 körül épült. Az írott adatok alapján annyit lehet biztosan elmondani, hogy 1572 előtt készült. Szokollu Musztafa pasa Haszán Efenditől (Pest kádijától) megvásárolta a fürdőt, és kegyes alapítványához csatolta. A török korban Kücsük ilidzse (jelentése: Kis termál fürdő), vagy Debbágháne ilidzseszi (jelentése: tabáni termálfürdő) néven nevezik. Részletes leírása Eviya Cselebi tollából is mert, aki a fürdő vizének gyógyító hatását is kiemeli. ...a kutatás során tisztázhattuk a fürdő alaprajzi elrendezését, mely szerint az előcsarnok a hegy felé helyezkedett el, bejárata észak felől nyílt, és falaink döntő többsége még ma is áll. Ettől északnyugatra helyezkedett el az átmeneti helyiség dongaboltozattal fedett térsora, majd a nyolc szög alaprajzú forró helyiség, és legészakabbra csatlakozott egy kisméretű, ún. magán fürdő. A fürdő forró helyiségének alakja jól ismert az oszmán építészetben, gyakran alkalmazott típus. A fürdő érdekessége, hogy 3 török kori medence található benne (egy az átmeneti helyiségben, egy a forró helyiségben, egy a magánfürdőben). A kutatás során több török kori periódust lehetett elkülöníteni: később készült a magánfürdő, valamint utólag került az átmeneti helyiségbe medence. Az átmeneti helyiséghez keletről egy kisebb dongaboltozatos tér csatlakozik, ahol a török korban az árnyékszék helyezkedett el, melynek csatornája került felszínre. A két

dongaboltozatos helyiséget egykor egy fal választotta el, melyet az újkorban elbontottak. Az előcsarnokot ma újkori falak szabdalják több kisebb helyiségre, melyek funkciójától függően maradt fenn több-kevesebb török kori emlék. A keleti oldal medencéje mindent elpusztított, de a többi területen a padló, illetve a falak mentén futó magasabb padka lépcsője is fennmaradt. .A délnyugati falon egymástól egyenlő távolságban 5 falfülkét tártunk fel, a 6. jelenleg még elfalazva egy barokk boltív mögött helyezkedik el. Az előcsarnok szemben lévő falán már ablakok helyezkedtek el, ezeknek pontos kialakítása nem ismert. A délkeleti fal szinte teljes egészében elbontásra került a világháború után. A fürdő színezésére vonatkozóan kevés nyom került felszín re, a rózsaszín és vörös, anyagában színezett mészvakolat mellett fehér vakolatot is találtunk, ennek pontos értelmezése még kérdéses.” (Lászay – Papp, 2009.)

 

Irodalom

Maráz Borbála–Papp Adrienn: Régészeti kutatások a Rác fürdő és a tabáni késő La Tène-kori fazekastelep területén. Régészeti kutatások Magyarországon 2005. Budapest, 2006, 109–124.

Papp Adrienn–Lászay Judit: A budai török fürdők építészete az újabb kutatások tükrében I. Budapest Régiségei 42–43 (2009–2010) 121–149.

G. Lászay Judit–Papp Adrienn: A budai török fürdők kutatása az évezred elején. Műemlékvédelem 58 (2009):5, 290–316. Link

Molnár József: A budai Rác-gyógyfürdő. Műemlékvédelem 17 (1973):1, 27–29. Link

Papp Adrienn–Grynaeus András: Budapest török fürdőinek kormeghatározása. Budapest Régiségei 44 (2011) 259–273.