Leírás

A Rudas fürdőt 1571–72-ben építtette Szokollu Musztafa budai pasa. A török korban „Jesil direkli ilidzsa”-ként (jelentése: Zöldoszlopos termálfürdő) ismert fürdő Szokollu Musztafa pasa kegyes alapítványának része. A mára már elpusztult előcsarnok megjelenésére az írott és képi adatok szolgálnak némi támponttal. A török kor lezárultával, 1691–1694 között Buda városának használatába, majd 1697-től végleg a tulajdonába került a fürdő, így lett Budapest legrégebbi közüzemévé...

A török kori fürdőhöz a kupolás medencetér és az ettől északra elhelyezkedő három helyiség tartozik. A többi ma álló épületrész újkori bővítmény. A fürdő előcsarnoka a medencetértől északra eső dongaboltozatos terekhez csatlakozott. Falainak felhasználásával épült meg a XIX. században többször átépített barokk fürdő. Ezt a részt a háborús pusztulás után elbontották, helyén ma a Rudas-romkert található. A török kortól 1945-ig a fürdő bejárata északról nyílt. A kupolatértől (forró helyiség) északra eső rész eredetileg csak két dongaboltozatos helyiségből állt. .. A kupolatérből további helyiségek nem nyíltak, a fürdőtől délre csak víztartályt feltételezhetünk.... A fürdő hármas tagolódása (előcsarnok, átmeneti helyiségek, forró helyiség) híven követte a törökfürdők szerkezeti felépítését, de a forró helyiségben alkalmazott alaprajzi elrendezés az oszmán fürdőépítészetben igen ritka. A török korban csak az oszlopok által közrefogott medence létezett, a sarkokban ma látható medencék az újkorban több periódusban készültek. Ezt a feltárt padlómaradványok egyértelműen igazolták. A török korban a padló nagyméretű kőlapokból készült, a falak mellett pedig kb. 15–20 cm-rel magasabb „padka”-szintet alakítottak ki. ... A falakban feltárt török kori (mázas vagy mázatlan) kerámia vízvezetékcsövek egyértelművé tették, hogy a kupolatérhez további fürdőhelyiségek nem csatlakoztak. A csövek között egyes pontokon megtalált kőládák - melyek előtt a falsíkon eredetileg a csapokat tartalmazó kőlapok voltak – pedig kijelölték a forrásokban említett 8 csorgókút helyét. ... téglaporral és téglaőrleménnyel anyagában színezett terrakotta színű mészvakolat fedte a falakat. Kétféle török kori vakolatot lehetett elkülöníteni: egy világosabb (rózsaszínű) és egy sötétebb (vörös) mészvakolatot. A nyomok alapján a kupolán, a fél-kolosotorboltozatokon és boltozatokon a világosabb rózsaszínű, az oldalfalakon a sötétebb vörös vakolat azonosítható. A sarkokat díszítő sarokboltozatok és sztalaktit boltozatok szintén a török kori épület részei, jellegzetes elemei az oszmán építészetnek. …. kupola még az eredeti török kori szerkezet! ... ... A kupolatértől északra elhelyezkedő térsorról, a hajdani átmeneti/langyos helyiségről megállapítható volt, hogy a török korban csak két helyiségre tagolódott... A maradványokból arra a következtetésre jutottunk, hogy medence nem volt ezekben a helyiségekben... A nyugatabbi helyiségben két falfülke került felszínre, melyek török koriak. (Lászay–Papp, 2009.)

 

Irodalom

Lászay Judit–Papp Adrienn: Régészeti feltárás és falkutatás a Rudas fürdőben. Régészeti kutatások Magyarországon 2004. Budapest, 2005, 73–90.

G. Lászay Judit–Papp Adrienn: A régészeti és épületkutatások eredményei a Rudas fürdőben 2004–2005-ben – The Results of Archaeological and Historic Building Research at the Rudas Baths in 2004–2005 – Die Ergebnisse der im Rudas-Bad 2004–2005 Durchgeführten Archäologischen and Gebäudehistorischen Forschungen. In: Rudas. Gyógyfürdő – Thermal Baths – Heilbad. Szerk. Radnainé Keresztes Mária. Budapest, 2006, 60–83.

G. Lászay Judit–Papp Adrienn: A budai török fürdők kutatása az évezred elején. Műemlékvédelem 53 (2009):5, 290–316. Link

Molnár József: A Rudas gyógyfürdő építéstörténete Műemlékvédelem 1969/1 22-28 Link

Papp Adrienn–Lászay Judit: A budai török fürdők építészete az újabb kutatások tükrében I. Budapest Régiségei 42–43 (2009–2010) 121–149.

Papp Adrienn–Grynaeus András: Budapest török fürdőinek kormeghatározása. Budapest Régiségei 44 (2011) 259–273.