Leírás

„A mai kapucinus templomnak a 18. század folyamán történt megnagyobbítása során a dzsáminak a két hosszanti falát elbontották és annak csak két fala maradt meg, ...

Az ablakok feltárása nyomán egyértelműen sikerült a kibla-fal homlokzati rekonstrukciója, (4. kép) amelyben az ablakok három szinten helyezkedtek el és azok eredetileg a 2-2-1 osztást követték. ….

A kutatás legnagyobb eredménye azonban a rnihráb jelentős maradványának a feltárása volt. A földszinti török ablaktól keletre – a templom barokk falpilléréig terjedő falszakasz vakolatának eltávolítása után – előtűnt a mihráb elfalazott fülkéje és keretének levésett maradványa. Kibontva ezután a fülke befalazását sikerült a többlépcsős sztalaktitboltozat aránylag jó állapotban megőrzött nagyobb részletét feltárni a falpillér mögötti részen is, keretezésének pedig épségben meglévő lábazatát a mai szint alatt megtalálni. ….

Mihrábunk teljes egészében kőből faragott, amelynek boltozata a megmaradt részletek alapján a magyarországi török kőfaragás legkiválóbb alkotásai közé sorolható.... A tizennégyszög hét oldalával záródó imafülke egy-egy oldallapja 29,5 cm széles, míg a két keskenyebb oldal 15-15 cm. A fülkét kváderekből falazott kőkeret szegélyezi, amely a fal síkjából 37 cm-el ugrik előre, szélessége pedig 76,5 cm, azaz egy építészeti rőf. A keretet egyszerű, 10,4 cm széles élszedés tagolja, miáltal a külső szegély mindössze 19,5 cm széles. A fülkét az eredeti szinttől 176 cm magasságban egy keskeny váll osztja meg, amely fölött a fal mintegy 1,5 cm-el ugrik ki a fülke falsíkjából. Innen indul az ötlépcsős sztalaktitboltozat, amelynek elemei szintenként variálódnak. A mihráb rekonstruált teljes magassága a részletek és a megfigyelések alapján 5 m, szélessége pedig 2,44 m, maga a fülke 2,20 m magas, szélessége pedig 110 cm. ...

A mihráb melletti ablaktól kissé jobbra került elő a kőből faragott mirnber alapozásának maradványa.” (Gerő, 2003, 197–208.)

 

Irodalom

Gerő Győző: A buda-vízivárosi Tojgun pasa dzsámi és a Tojgun pasa mahalle. Budapest Régiségei 37 (2003) 197–208. link