Leírás

A vár 1555–1556-ban rövid időre oszmán kézre került, majd 1566-tól kisebb megszakításokkal (tizenöt éves háború, 1664) 1686-ig az Oszmán Birodalomhoz tartozott.

„Az egykori általános iskola mellett, az úgynevezett kiskastély környékén fekszenek a természetvédelmi terület részeként a „Török-vár" sáncai, árkai, amelyek a Duna-Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak. Ma a vár teljesen lepusztult, fal nem látszik. Kiterjedését a domb pereme mutatja. Nagyjából téglalap alakú, oldala erősen hullámzó vonalú. DNy-i sarka lenyúlik a domboldalban. Belső területe egyenletesen sima. Erdő fedi.”(Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 22.) „A Kőolajipari Vállalat által végzett földmunkák nyomán a palánkban lévő ház kályhás kemencéjének maradványai, valamint különböző vaseszközök, balták kerültek elő. Magyar Kálmán 1979–80-ban a vár Ny-i bejáratának közelében, a római katolikus templomtól ÉNy-ra végzett feltárásokat, amelynek során két török kori (16–1 7. századi) téglalap alakú, összedőlt téglaépítmény leégett maradványát tárta fel. Vagyis a vár előterében a mai templom melletti palánkban egy törökkori gőzfürdővel rendelkező patics- és téglaépítmény állt” (Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 24.)

Babócsa-Nárciszos és Babócsa-Török-vár egymáshoz való török kori viszonya nincs egyértelműen tisztázva. A szerkesztők szerint elképzelhető, hogy a török időkben nem egyszerre létezett a két település.

A 16. században a településen csak Iszkender bég dzsámijáról tudunk, állami imahelynek nincsen nyoma. Ezzel szemben a 17. században a magánalapítvány eltűnik, 1619-től viszont rendre előbukkannak egy állami imahely személyzetére utaló adatok. Nem lehetetlen, hogy Iszkender dzsámija elpusztult a tizenöt éves háború harcai során, s azt állami felügyelettel építették újjá a 17. században. Forrásaink mindenesetre egyetlen imahelyről tájékoztatnak. Az 1664. évi hadjárathoz köthető ábrázolások török épületet sejtetnek.

 

Irodalom

Magyar Kálmán: A babócsai nemzetségi központ kutatásai. (Beszámoló az 1978-ban folytatott régészeti ásatásokról.) Somogy megyei múzeumok közleményei 3 (1978) 131–153. link

Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása Somogyban. I. Somogyi Múzeumok Közleményei 4 (1981) 43–81. link

Magyar Kálmán: Babócsa középkori nemzetségi központjának régészeti és építészettörténeti kutatásáról (1978–1986). Műemlékvédelem, 31 (1987):4, 237–246. link

Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok régészeti kutatásának településtörténeti eredményei Somogyban (1978–1986). Szerk. Somfai Balázs. (A Dunántúl településtörténete VII.) Veszprém, 1989, 37–47.

Magyar Kálmán: Babócsa története a honfoglalástól a mohácsi vészig. In: Babócsa története. Tanulmányok a község régmúltjából, 1040–1990. (Szerk. Magyar Kálmán) Babócsa, 1990, 15–219.

Magyar Kálmán: A babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján (különös tekintettel a terület XIV–XVII. századi várára). Somogyi Múzeumok Közleményei 10 (1994) 73–91. link

Magyar Kálmán: Babócsa-Nárciszos. In: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. (Opuscula Hungarica III:) Budapest, 2002, 91–98. link

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 19–24. link

V. Molnár László: Huszárok a Somogy megyei végvári harcokban a XVI. század második felében Somogy megyei múzeumok közleményei 5 (1982) 91–108. link