A bajai párkányt valószínűleg a törökök építették 1550 körül – de mindenképpen 1553 előtt. A keresztények 1553-ban, 1556-ban, 1597-ben és 1602-ben is felégették. A város 1686-ban került újra keresztény kézre. „...A bajai párkány a mai Szentháromság (korábban Béke) tér közvetlen környékén volt, alakját vízrajzi viszonyok szabályozhatták. Ez alapján Ny-i szélét a Sugovica partja képezte, É-i oldalát a mai Kazinczi u. és Hattyú u., K-i szélét pedig a Petőfi S. u., a Déry-kert és a Szabadság út - Szeremlei u. kereszteződésénél kell keresni. Délen a Szeremlei u. határolta. Régészeti hagyatékát részben a Baja-Galamb u. lelőhely jelzi, de pontos kiterjedése ma még nem ismert, s a benne egykor állt épületek maradványai sem kerültek elő.” (Wicker, 2004, 32–34.) Az erősséget viszonylag kicsi, néhány tucat fős őrség védte.

 

Irodalom:

Bácskai János György: Baja földrajza. Baja, 1943.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 946–953.

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész) Az egri vár híradója 25 (1993) 22–24. link

H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989). Cumania 12 (1990) 188. link

Vass Előd: Török megszállás alatt. In: Baja története a kezdetektől 1944-ig. Szerk. Kőhegyi Mihály. Budapest, 1989, 159–199.

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában Cumania 20 (2004) 32–34. link

Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában. Kecskemét, 2008, 155–156. link