Leírás

Az erősség kettős halmú földhát: egy nagy árkon belül külön-külön is körülárkolt két halom. Ezek egyikén (a keletin) áll a kő kerítőfallal övezett torony. A török palánk a Batthyány castellum területén épület, a jelenleg is álló torony és a középkori castellum viszonya nem egyértelmű. Az újabb kutatások szerint a torony 16. századi, vagy kései Battyány vagy török építmény. Az erősség 1543-ban került török kézre, 1556-ban Török Ferenc felégette, majd 1567-ben a törökök újjáépítették. 1568-ban a palánk már állt, őrsége 109 fő. 1601–1602-ben keresztény kézen volt, majd ismét török erősséggé vált. 1686-ban a keresztény csapatok többször felgyújtották, végleg 1687-ben távozott a török őrség. Kezdetben magas, 120 fős őrsége volt, amely azután a 17. században 60 körülire zsugorodott. Ekkora helyőrség részére szokás volt imahelyet biztosítani. Az alkalmazottakról érdekes módon a zsoldlisták hallgatnak, az imahely – egyébként teljesen hihető – létezéséről csak Evlia cselebi tájékoztat. Helyére semmiféle utalásunk nincsen. (Pesthy Frigyes szerint a törökök magát a tornyot kápolnának használták. (Hatházi, 2002, 107–128. alapján)

 

Irodalom

Gerő László: Rövid hírek. Műemlékvédelem 11 (1967):4, 251.

Gerő László: A szabadbattyáni ún. Kula-épület. Műemlékvédelem 2 (1958):1, 61. link

Hatházi Gábor: A török palánkok kutatásának újabb eredményei Fejér megyében. In: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Budapest, 2002, 107–128. link

Kralovánszky Alán: Szabadbattyán-Kula. Régészeti Füzetek  ser.1. 21 (1968) 76.

Kralovánszky Alán: Középkori műemlékek régészeti kutatása Székesfehérvárott. Műemlékvédelem 14 (1970):3, 157–162.

Terei György–Nováki Gyula–Mráv Zsolt–Feld István–Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, 2011, 86–87.