Leírás

Berzence középkori vára több rövidebb hódoltsági időszak után 1566-tól volt stabilan török kézen. A tizenöt éves háború során és 1664-ben is többször gazdát cserélt, végleg 1686-ban foglalták vissza a keresztény csapatok. A vár formáját Esterházy Pál alaprajza és az Ortelius Orbis pictusában megjelent metszet örökítette meg. (Ez utóbbi a vár formáját tekintve hitelesnek tűnik, a vár belsejének szempontjából azonban nem.) 1701-ben lebontották. A vár nincs megkutatva, a nagyfokú beépítettség miatt csak kisebb megfigyeléseket végeztek. 

A dzsámi Eszterházy Pál rajza szerint a középső várban állt, falhoz tapasztott, viszonylag nagyméretű épület volt. Az Orteliusnál közölt metszet a dzsámit – Esterházyval ellentétben – önálló, kupolás-minaretes építményként ábrázolja. Az imahely túlélte az 1664. év viszontagságait is, minden bizonnyal 1701-ben pusztult el a várral együtt. Figyelemre méltó, hogy a 17. század elején igen tekintélyes számú vallási személyzet kapott fizetést, ami minden bizonnyal a jókora, 300 főt tetemesen meghaladó őrségnek volt köszönhető. (Magyar–Nováki, 2005, 37–39. alapján)

 

Irodalom

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1320–1326. III, 1584–1589

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Budapest, 2005, 37–39. link