Leírás

„...A hegy legmagasabb részét magába foglaló belsővár a ma is a felszínen látható épületmaradványok, illetve a 2004-től folyó ásatások eddigi eredményei alapján mintegy 40x40 m-es kiterjedésű, nagyjából ovális alaprajzú és minden bizonnyal alapvetően egy kettős, egymással párhuzamos falgyűrű között elhelyezkedő falazott térsorból állt. ...E vármagot alacsonyabb szinten egy részben már feltöltődött és ma mát csak terasz alakjában mutatkozó árok veszi körül, külső oldalt mutatkoztak.... Első okleveles említése 1408-ból való, … Eger várának elestével (1596) egyidejűleg a várat a török foglalja el, eszmei birtokáért azonban többen is pereskedtek. 1614-ben a vár felújításáról tudunk. A töröktől 1687-ben foglalják vissza.” Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István - B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007 31-32.o.)

 

Irodalom:

Gál-Mlakár Viktor–Sárközy Sebestyén–Szörényi Gábor András: Füzér, Szádvár, Cserépvár, Dédes. Régészeti kutatások Borsod-Abaúj-Zemplén megye váraiban, 2009. Castrum 11 (2010) 64–75. Letölthető (PDF)

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, III, 1522–1523.

Nováki Gyula–Sárközy Sebestyén–Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. Miskolc, 2007, 31–32. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5) link

Sugár István: Az egri török vilájet várai. Az egri vár híradója 24 (1992) 24–25. link

Szörényi Gábor András: Cserépváralja, Várhegy. In: Régészeti Kutatások Magyarországon 2004. Szerk. Kisfaludi Júlia. Budapest, 2005, 204.

Szörényi Gábor András: Cserépvár feltárásának kezdetei. Várak, Kastélyok, Templomok. 1 (2005) 6, 8–11.

Szörényi Gábor András: Beszámoló Cserépvár 2004–2005. évi feltárásáról. Castrum 3 (2006):1, 98–101.

Szörényi Gábor András: Cserépvár 2006–2007. évi kutatása. Castrum 5 (2007):1, 117–119. 

Szörényi Gábor András: Cserépvár kutatásának eredményei. Castrum 7 (2008), 137-154. Letölthető (PDF)