Leírás:

A csongrádi palánkot a Körös torkolatával szemközt, a Tisza partján – a ma Belső városnak nevezett településrészen – emelték a törökök 1561-ben, s bő száz főnyi őrséggel látták el. A tizenöt éves háborút a palánk is megszenvedte, de újjáépítették. A 18. században fokozatosan elenyészett, sáncainak nyomai azonban még a 19. században is látszottak. A palánk imahelye talán a 17. század elején, az erősség újjáépítése után készült, első alkalmazottairól az első adatunk 1605-ből maradt fenn. Nem zárható ki, hogy a ma is álló – DK-re tájolt – református templom a hajdani muszlim imahely folytatása.

 

Irodalom:

Dudás Lajos: Szent Rókus-templom. In: Csongrád Megye Építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000, 68–70.

Hajdú Dezső: A csongrádi várakról a vizes mérnök szemével. Mérnök Újság 2008. november 52–54.

Hegyi Klára: A szolnoki szandzsák török várai: Szolnok, Szentmiklós és Csongrád. Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13 (2003) 148–152. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 876–882. III, 1532.

Katona Imre: A csongrádi vár topográfiájáról. In: Mozaikok Csongrád város történetéből Evlia Cselebi és Bél Mátyás alapján. Csongrád, 1985, 93–104.

Lőrinczy Gábor: Megjegyzések a korai csongrádi vár topográfiájáról. In: Az Alföld a 9. században. Szeged, 1993, 187–197.

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész). Az egri vár híradója 25 (1993) 3–8. link

Trogmayer Ottó: A csongrádi vár. In. Múzeumi kutatások Csongrád megyében. Csongrád, 1980, 59–64. link