leírás:

„Balatonendréd község belterületének D-i széléhez közel, a templom körül vannak a vár a nyomai...A várnak ma már kevés nyoma látszik a felszínen, területének körülbelül felét a templom foglalja el. ...A templom körüli plató azonban csak a felső vár volt. Az ÉK-i és K-i széle alatti lejtő meredeksége fokozatosan enyhül és településre alkalmassá válik. ..Feltételezhető, hogy a Somogyiaknak már állt Endréden a 15. század közepén curiájuk, vagy kastélyuk, amelyből 1544-ben Baranyai Mátyás, egy Tóthi Lengyel leány férje elmenekült a török közeledésének hírére” (Magyar–Nováki, 2005, 25–26.) A Balatonendrédi várat Kátib Muhammed záim történetíró szerint Ahmed fehérvári bég vette be a muszlim időszámítás 951. évében (1544. március 25–1545. március 14.). A hódítást Dávid Géza 1544-re teszi. A vár őrsége a 16. században 100, a 17. században 70 fő körül mozgott – számukra egy kis imahely biztosítása indokoltnak tűnik. Érdekes, hogy adataink csak a 17. századból vannak, elképzelhető, hogy az imahelyet is csak ilyen későn alakították ki. Ennek ellentmondani látszik az erődítmény státusza: vár (kale) volt, amelyet a törökök meghódítottak. Ilyen esetben rendszeresen szoktak imahelyeket létrehozni már csak a hódítás mentális megerősítése végett is.

A vár ábrázolása nem ismert, régészeti feltárása nem történt meg. A községi katolikus templom hajójának nyugati fala állítólag török eredetű – elképzelhető, hogy ez a dzsámi emléke. A templom egyébként DK-re van tájolva.

irodalom:

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1074–1088.

Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Budapest, 1999. (Művészettörténeti Füzetek 26)

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 25–26.  link