Leírás

Esztergom két időszakban volt keresztény kézen: 1543–1595 és 1605–1685 között. Mint Buda északi elővára, s a dunai víziút kulcserőssége különös fontossággal bírt. Ennek jegyében keresztény lakosságát kitelepítették, helyüket a hatalmas őrség foglalta el. A 16. századi adatok egy virágzó, fejlődő muszlim közösségre utalnak, mely ütemesen fejlesztette épített környezetét is. A városban például két állami dzsámi is működött: az egyik a hajdani bazilikában, a másik a Rácvárosban. E mellett egy sor magánalapítány is megjelent: Rüsztem pasa nagyvezír, Haszan bég és Veli bég, valamint Sabán aga imahelyei és jóléti intézményei. (Ez utóbbiak valamelyike esetleg azonos lehet a Mahkeme-dzsámival.) A város három védelmi övezettre oszlott: a felsővárra, a vízivárosra és a rácvárosra. Ezekhez csatlakozott a túlparti Párkány, azaz Dzsigerdelen erőssége. Mindez 1594-ben kiegészült egy újabb védelmi ponttal, Tepedelen (Szent Tamás-hegy) erődjével.  Az 1594. és 1595. évi ostromok komoly pusztulást hoztak, s a tízéves keresztény időszak jelentős átalakulással járt. 1605, az újabb török foglalás után már nem egészen a korábbi város éledt fel. Eltűntek például a magánalapítású dzsámik és mecsetek, helyettük viszont újabbak jöttek létre, például Uzsicseli Ibrahim dzsámija és a tepedeleni mecset. Ebből az időszakból már nincsenek adataink a Rácváros imaházairól. Feltehetőleg ekkor jön létre viszont egy sor török erődítmény, például a víziváros bástyái.

 

Irodalom

Fehér Géza: Esztergomi török vörösrézedények in: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1 (1968) 273–310. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 686–750.

Horváth István: Esztergom török katonai építkezései. In: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Budapest, 2002, 71–82.

Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Budapest, 2002, 71–82.

Horváth István: Régészeti kutatások Esztergom-Vízivárosban Műemlékvédelem 2007/4 256-261 link

Horváth István–H. Kelemen Márta–Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. Budapest, 1979. (Magyarország Régészeti Topográfiája 5)

Horváth István–Zsembery Ákos: Az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi kutatása és műemléki bemutatása. Építés – Építészettudomány 36 (2008):1–2, 3–41.

Molnár József: Az esztergomi Víziváros török erődítései: részlet a szerző Esztergom török műemlékei c. munkájából Műemlékvédelem 1967/2 83-89. link

Molnár József: Az egykori török hajóhíd Esztergom és Párkány között Műemlékvédelem 1976/3 158-160 link

Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról. Komárom-Esztergom megyei múzeumok közleményei 7 (2000) 321–351. link

Tóth Krisztina: Esztergom város templomainak 1701. évi vizitációja. Esztergom évlapjai 2000, 57–68.