Leírás

„A török 1558-ban a gesztesi várban 35 főből álló őrséget tart. Tata 1566-os bevételének a hírére azonban a török őrség elszökik Gesztesről és Vitányról. A következő évben a törökök ismét visszafoglalják, akiktől viszont 1588-ban azt Radies vajda csellel ismét elhódítja. Még ugyanebben az évben azonban a várat vissza kellett adnia a törököknek, akik annak építési munkálatait is megkezdik még november 28-án. Pálffy seregei 1598-ban újból felszabadítják a várat amely azonban 1599-től 1600-ig ismétélten a török kezén van. A vár állandóan változó birtokosai között 1605-ben ismét a magyarokat találjuk, kiknek ebben az évben kerül újból kezükbe a vár. A törökök gesztesi portyázásairól utoljára 1669-ből tudunk. A várat 1960—63. közötti években az Országos Műemléki Felügyelőség Erdei Ferenc tervei alapján helyreállítja. A heyreállítást megelőzően, már 1960-ban megindult a vár régészeti feltárása. Az 1960—1963. között folytatott rendszeres ásatás során a belsővár és a hozzá csatlakozó erődrendszer alaprajzi elrendezése, valamint építési korszakai tisztázhatók voltak....

A török 1583. novemberében megkezdett építkezésének tulajdoníthatjuk a kazamatasor kiépítését, valamint ekkor kerül sor a toronytól Ny-ra levő helyiségek farkasvermekké való átalakítására. Ehhez a periódushoz sorolhatjuk még a D-i homlokzathoz csatlakozó tornyot, valamint a külső homlokzat körül elhelyezkedő kemencéket is” (G. Sándor, 1968.)

 

Irodalom

Erdei Ferenc: A várgesztesi vár helyreállítása. Műemlékvédelem 1965/4 204-211. link

Feld István: Gesztes várának kutatástörténete. Castrum 2 (2005):2, 9–30. link

G. Sándor Mária: A Vértes hegység középkori várai. Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1 (1968) 245–258. link