Leírás:

A törökök legkésőbb 1544-ben vették be a görösgáli erősséget, s viszonylag nagy mennyiségű katonát állomásoztattak benne. Jelentőségét mutatja, hogy előbb náhíje (járás) központot, majd szandzsákszékhelyet alakítottak ki belőle, ahol még egy muszlim bíró (kádi) is működött. A vár feladata Szigetvár sakkban tartása és az oda vezető útvonalak ellenőrzése volt. Természetesen számos keresztény támadás érte, például 1555-ben is, melynek története török irodalmi művet is ihletett. Az 1556. évi keresztény hadjárat során a török kiürítették és felgyújtották. Ugyan folyamatosan tervezték újbóli használatba vételét, de erre nem került sor: Horváth Márk katonái 1559 decemberében véglegesen használhatatlanná tették. Szigetvár bevétele (1566) után stratégiai fontosságát is elveszítette, mindössze közigazgatási szerepe maradt meg.


Irodalom:

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II,  1269–1272.

Marcus Köhbach: A görösgáli hősök. Keletkutatás, 1987 tavasz, 39-46.
Sudár Balázs: "Görösgál ostroma" 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi közlemények 115 (2002):2, 353–374.