Leírás

A palánk 1565 (1586?)–1570 között épült, és 1686-ig volt a törökök kezén. A tizenöt éves háború során elpusztult, Mürtezá pasa építtette újjá. (Fodor, 1985, 169.) A 16. században 100 fő körüli őrsége lehetett, a 17. században talán 40-en vigyázták. (Hegyi, 2007, 1121–1127.) Helye nem lokalizálható biztosan, valószínűleg a mai Pusztavár-dombon lehetett, ábrázolása nem ismert. (Hatházi, 2002, 124–126.) Az őrség mérete indokolttá tette volna egy imahely létesítését, azonban a fenti forrás kétségeket ébreszt létezésében, s különös, hogy Mürtezá pasa építési jegyzéke sem emlékezik meg róla, jóllehet az mindig kitér az imahelyek javítására. A furcsaság talán úgy oldható fel, hogy a 16. századi palánkban állt dzsámi, melyet azonban annak pusztulása után nem építettek újjá, a személyzetet talán erre emlékezve „tervezték be” – a gyakorlatban azonban nem hozták létre.

 

Irodalom

Hatházi Gábor: A török palánkok kutatásának újabb eredményei Fejér megyében. In: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Budapest 2002, 124–126.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1121–1127.

Terei György–Nováki Gyula–Mráv Zsolt–Feld István–Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, 2011, 88–90.