Leírás

14. században már említik a várat, melyet a törökök palánkká alakítanak. „1555-ben, mint Dersffy István kezében lévő castrum-ot említik, de ekkor 12 napos ostrom után, előváraival együtt, Tojgun pasa elfoglalta. Ettől kezdve 1686-ig nahije, azaz „járási székhely". Nem sokkal a törökök sikeres ostroma után a magyarok 1556 augusztusában visszafoglalták és részben lerombolták, de azután az oszmánok hamarosan mégis újjáépítették a várat. 1599 novemberében a magyarok ismét megkísérelték a várat bevenni. 1600-ban - Kanizsa török kézre kerülése után - Kaposvár átkerült a budai tartományból a kanizsai vilajetbe.” A belső várban a K-i szárny K-i fala és a D-i szárny D-i fal a török korban épülhetett.... „A török korban itt állt a palánk, illetőleg a harmadik (külső) várból gerendákra fektetett, DK irányába kivezető deszkahíd, amely a Várutcától egészen a Széchenyi-térig tartott. Ennek az átjárónak a K-i végénél egy újabb fal indult a középső vár irányába.” (Magyar–Nováki, 2005, 67–71.)

Az 1555 nyarán Tojgun pasa által meghódított Kaposváron a 16. században 2-300 fős őrség tartózkodott. Mivel meghódított keresztény vár volt, természetesen kialakították benne az uralkodói dzsámit (ennek körülményeiről és hollétéről nem tudunk. A városban a hódoltság előtt plébánia nem volt). E mellé építette Mehmd pécsi bég – Kaposvár ehhez a szandzsákhoz tartozott – mecsetjét, amelyet azután 1560-ban dzsámivá minősíttetett. Evlia a városban nagyon rövid ideig tartózkodott a Szentgotthárdi csatába igyekeztében, leírása ezért meglehetősen gyenge, lényegében semmit mondó. Mindössze arra következtethetünk belőle, hogy több imahely állt a városban. Megjegyzendő, hogy az 1686. évi visszafoglalás idején keletkezett – meglehetősen hiteltelen – metszetek több minaretet is ábrázolnak, így valószínűleg az adatok csekélysége ellenére valamivel kiépítettebb városról lehetett szó. (Agnelli és Panceri azonos szerkezetű, de részleteiben eltérő metszete közös előképet sejtet.) Másfelől az a tény, hogy a plébániát csak 1703-ban hozzák létre, s ehhez ekkor épül a templom is, arra utal, hogy komolyabb, használható állapotú török épület nem volt a városban. (Hoss, 1948, 10, 17.; Zádor, 1964, 62–68.; Deák Varga, 1993.)

 

Irodalom

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára? Somogy Megye Múltjából 24 (1993) 31–46.

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára? Műemlékvédelem 1993/2 104-113. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1279–1285.

Magyar Kálmán: A középkori kaposvári vár és város története. Tanulmányok Kaposvárról. Szerk. Laczkó András. Kaposvár, 1988. (Kaposvári Kiskönyvtár 5)

Magyar Kálmán: Kaposvár, Vár. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2000. Szerk. Kisfaludi Júlia. Budapest, 155–157.

Magyar Kálmán: A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei. Somogyi Múzeumok Közleményei 16 (2004) 187–222. link

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 67-71. link

Nováki Gyula–Sándorfi György: Várfelmérések, várkataszterek Somogy megyében. Budapest, 1986, 1–80.

Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest, 1964.