„A vár nyomait a Fő utcai bölcsőde parkjában említik. Az irodalomban említett bölcsőde ma öregek otthona. A község központjában, a Visz és Kötcse községek felé vezető út elágazásától D-re kb. 120 méterre, az utca Ny-i oldalán áll a földszintes épület...úgy tűnik, valóban itt lehetett a vár. A mai felszíni jelenségek alapján azonban nem lehet a körvonalait pontosan meghatározni., ezt csak ásatással lehetne megkísérelni...A korábban a Podmaniczky család birtokában lévő romos várkastélyt jelentős erődítménnyé építették ki a törökök az 1560-1570-es években. A felső és alsó várból álló erősségnek négy tornya volt. Veress D. Csaba a DNy-i oldalon 15 x 15 méter alapterületű torony 1990-es években is látható maradványait említi, ez ma már nem látszik. Az erődítményt eredetileg széles vizesárok vette körül, melyet a Nagy-árok vize táplált. 1601-ben is említik, majd 1606 után a törökök tovább erődítették a karádi várat.” (Magyar–Nováki, 2005, 74–75.)

A várat feltehetőleg az 1555. évi hadjárat során foglalták el a törökök, s 1686-ig tartották kézben. Nem tekintették jelentős helynek, a 17. század első felében alig félszáz katona állomásozott benne. (Hegyi, 2007, 1225–1229.) Mindemellett volt egy állami fenntartású imahelye, talán még a hódítás időszakából. A várnak ábrázolása nem ismert, régészeti feltárása nem volt.  

irodalom:

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 74–75. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1225–1229.

Herk Mihály: Karád története. Karád, 1985.