Leírás

„A ... vár nagyjából trapéz alakú, D-i vége felé kiszélesedik. Teljes hossza kb. 330, szélessége az E-i végénél kb. 120, D-i végénél kb. 220 m. Teljes területe kb. 3 6 0 x 2 40 m, 7,2 ha. Belső területe kb. 3 3 0 x 2 20 m, 5,28 ha. … Közvetlenül a várra csak a 16. századtól vannak adataink. 1536 táján már állhatott a vár magját adó Török Bálint-féle várkastély A török 1543-ban foglalta el először, de 1555-ig Dersffy Farkas és Zrínyi Miklós kezében is volt. A törökök 1555-ben kezdik a vár kiépítését, ekkortól lesz az Alsó-, a Felső-Várból, majd a Tabán nevű falurészből, illetőleg a Külső-Várból álló váregyüttes szandzsákszékhely.”... Az elmúlt évek ásatásai során felszínre kerültek a vár egyes részletei: cölöpsor a vár kelti és déli részéről; 2-2,5 m széles palánkfal több cölöpje, a mocsáron keresztül Ny felé vezető deszka- és gerendahíd egy szakasza. Megfigyelhető volt, hogy a vár magja a mai önkormányzati épületek környékén lehetett. (Magyar–Nováki, 2005, 145–147.)

Koppányt valamivel 1550 előtt építették a törökök, és szandzsákbégi székhely lett. Evlia leírásából valószínű, hogy az urakodói dzsámi egy kisebb középkori templomból került kialakításra. Ezen túlmenően Evlia további 12 imahelyről – 2 dzsámiról és 10 mecsetről tud. Ezek alapján Koppány a török időkben jelentős hely lehetett – súlya azonban a török idők elmúltával elenyészett, az imahelyek eltűntek. A nem túl nagy számú – 100-150 fős – őrség és a szandzsákbégi kíséret aligha indokolna ennyi imahelyet, könnyen lehet, hogy a városnak jelentősebb polgári lakosa is volt.

 

Irodalom

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1201–1215.

Guzsik Tamás: A törökkopányi rk. Templom Műemlékvédelem 1975/4 207-211. link

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 145–147. link

Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása. Somogy megye múltjából 3 (1972) 57–73.