Leírás:

A paksi palánkot a törökök emelték a dunai víziút védelmére, 1565-ben még biztosan nem állt, 1568-ban viszont már az őrség fizetéséről olvashatunk. (Mivel Evlia cselebi úgy tudta, hogy a vár dzsámiját Szülejmán szultánról nevezték el, inkább a korábbi időpont tűnik valószínűbbnek.) Az erősséget 1602-ben a portyázó hajdúk bevették és felgyújtották. Heinrich Ottendorf 1663-ban készült alaprajza szerint szokás szerint négyzetes alaprajzú, sarkain körbástyákkal megerősített
palánkvár lehetett. Az erődítményt feltehetőleg a ferences kolostor köré emelték. Helye vitatott. Ugyanakkor a paksi templomdombon 1995-ben folyt szondázó ásatás azt bizonyította, hogy ott török kori polgári település volt.

„a kolostorépület lényegében épen maradhatott, és a törökök e köré építették ki a várukat. A törökök kiűzése után a vár bontásának így a kolostor is áldozatául esett. A vár, illetve a kolostor pontos helyét egyelőre nem ismerjük, de valahol a Kálvári a domb délkeleti lejtőjén, vagyis a későbbi Daróczy és Kornis kúriák, a mai iskola területén, vagy inkább egy kicsit följebb lehetett.” (Buzás 1994)

 
irodalom:

Buzás Gergely: A paksi ferences kolostor kérdése. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk. Haris Andrea. Budapest, 1994, 269–278. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II, Budapest, 2007, 1153–1161.