Leírás

A pápai vár a teljes hódoltsági időszakban az észak dunántúli török elleni védekezés egyik kulcserőssége volt. 1594-ben, Győr ostroma során is komoly erőfeszítéseket tettek Szinán pasa nagyvezír seregének a zavarására, aki ezért végül a tatárokat küldte ellenük. Azok először lesre csalták és megverték a huszárokat, majd megadásra szólították fel a várat. Az őrség október 3-án kiürítette az erősséget, mely így török kézre került. Értékét magasra becsülték, hiszen azonnal beglerbégséget szerveztek köré, így létrejött a magyar végvidék negyedik – igaz igen rövid életű – pasasága. Őrzését jelentős, 700 fő körüli őrségre bízták. A várat 1597. augusztus 13–20. között ostromolta sikerrel a keresztény sereg, a feladás után kivonuló török védők jelentős részét azonban felkoncolták. Ehhez hozzájárult a vár lőporraktárának felrobbanása is.

A középkori eredetű vár csak nagyon rövid ideig volt török kézen. Az ásatások során török részleteket nem azonosítottak.

 

Irodalom

Dax Margit–Éri István–Mithay Sándor–Palágyi Szilvia–Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A pápai és zirci járás. Budapest, 1972, 194–195.

Bartos György–László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999–2001). In: Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Budapest, 2004, 133–148. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, III, 1499–1500.

Kaló Judit: A pápai Esterházy-kastély rekonstrukciója Műemlékvédelem 2003/1 21-30 link

Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16 (1982) 203–222. link

Pálffy Géza: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete. 1597–1997. Pápa, 1997.

Zákonyi Ferenc: Pápa várának alaprajza és építési költségei 1653-ból Műemlékvédelem 1967/2 76-79. link