Leírás

Pest sorsa szorosan összekapcsolódott Budáéval, azzal a különbséggel, hogy a fővár ellen induló hadműveletek gyakran éppen körülötte folytak – így talán mg többet szenvedett. 1542-ben Brandenburgi Joachim (szeptember 27. – október 8.) ostromolta sikertelenül, 1598-ban viszont komolyabb támadás nélkül vészeli át a hadieseményeket. 1602. október 5-én éjjel Hermann Russwurm és Schultz ezredesek vezetésével a roham sikeres, a császári parancsnokok kitelepítik a török polgári lakosságot. Hamarosan azonban megérkeznek Jemiscsi Haszan nagyvezír seregei, akik több sikertelen támadást intéznek Pest ellen. A rendszeres ostrom október 18-án kezdődik, de 28-án eredménytelenül ér véget, a nagyvezír november 1-jén elvonul. 1603-ban Russwurm második ostroma már Pestre támaszkodik. A felvonuló nagyvezír, Lala Mehmed eredménytelenül fordul vissza, a város visszaszerzését meg sem kísérli. Végül a törökök 1604-ben támadásra indulnak, Pest őrsége szeptember 5-én elvonul. 1684. június 29-én az ostrom első hulláma szintén Pestre zúdul, melyet a védelmet irányító Musztafa pasa kiüríttet és felgyújttat. Az utóvédharcokat folytató janicsárokat június 30-án felmorzsolják a támadók. November 3-án azonban a visszavonuló keresztények Pestet is kiürítik. A város 1686. július 18-án ellenállás nélkül kerül vissza véglegesen a keresztények kezére.

A számos ostrom az erődrendszer erős pusztulásával járt, amelynek következtében komoly építési munkálatokat folytattak a törökök is, így például a város ÉNy-i sarkán megépítik Ulama pasa bástyáját. A falak elé újabb védővonalakat húznak. A városban kiépítik a polgári lét kereteit, imahelyeket, fürdőket emelnek. Az uralkodói dzsámit szokás szerint minden bizonnyal a plébániatemplomból, vagy annak egy részéből alakították ki (erre emlékeztet a máig megmaradt mihrábfülke). A templom mellé legkésőbb a 17. században minaretet emeltek, s a közelben megtalálták egy fürdő maradványait is.  (Melis, 2002, 154.)

 

Irodalom

 

Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon. (Dzsámik, türbék, fürdők) Budapest, 1980, 39. (Művészettörténeti füzetek 12)

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 485–524.

Írásné Melis Katalin: Pest a török hódoltság idején. In: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Budapest, 2002, 151–162.

Molnár József: Az utolsó "pesti dzsámi" Műemlékvédelem 1974/3 170-173 link

Némethy Lajos: A pesti főtemplom története. Budapest, 1890, 124–170.

Zádor Judit: Régészeti adatok a török kori Pestről. Budapest Régiségei 38 (2004) 217–229. link