leírás:

A vár Segesd község É-i végében, közvetlenül a kolostor (ma szociális otthon) mellett É-ra kiugró hegynyelven van. Az Árpád-kortól épülő erősség 1566–1686 között volt török kézen. „1566-ban Szigetvár elestének hírére Segesd magyar katonasága is elmenekült, előtte felgyújtotta és lerombolta a várat. Ezt 1570-ben építette újjá a török, amihez felhasználta a segesdi egyházak tégla- és kőanyagát. Segesd a törökök egyik legfontosabb dél-dunántúli erőssége lett.” (Magyar–Nováki, 2005. alapján)

A 16. században 350 fő körüli őrséggel bíró erősségben természetes az imahely jelenléte – sőt kevéssé valószínű, hogy mindössze egyetlen dzsámi szolgálta volna ki a muszlim híveket. Ugyanakkor az a tény, hogy 1686 után nincs templom céljára használható épület – a jezsuiták a szabadban miséznek –, a muszlim imahelyek gyenge minőségére utal. (Magyar, 1988, 366.) Esterházy Pál rajzán a dzsámi nem szerepel.

irodalom:

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1330–1333.

Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása. (Egy királynéi központ a X–XVIII. században) Kaposvár, 1988, 1–184. (Somogyi Almanach 45–49.)

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár,  2005, 114–118. link