leírás:

A községtől északra lévő sziklacsúcson áll a vár, amely egy felső- és egy alsóvárból áll. A vár kiépülése a 13. századra nyúlik vissza, talán a vár legkülső erődítése köthető a török uralom időszakához, valamint a felső várban álló gazdasági épületek. (Fülöp 2004, 137–162. alapján)

A várat 1596-ban foglalták el a törökök, s a zsoldlista szerint azonnal kialakítottak benne egy imahelyet, melynek személyezete még 10 év (!) múlva is változatlan összetételben szolgálta a muszlim híveket. Sirokot 1687 őszén foglalják vissza a keresztények, s kevéssel utóbb, november 6-án elkészül a vár inventárium is. Ebben nincs szó dzsámiról, és az elég jól ismert váralaprajzon sem mutat erre semmi. Mindebből arra következtethetünk, hogy az imahelyet nem a hódítók építették, és különösebben jellegzetes sem lehetett. Talán a vár valamelyik helyiségét használták istentiszteleti célra. (Fülöp, 2004.)

irodalom:

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez. Agria 40 (2004) 137–162. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, III, 1518–1519.

Kovács Béla: Sirok. In: Heves megye műemlékei. III. Budapest, 1978, 555–558.

Kovács Béla: Sirok In: Várépítészetünk. Szerk. Gerő László. Budapest, 1975.

Nováki Gyula–Baráz Csaba–Dénes József–Feld István–Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, 2009, 57–58.

Sugár István: Az egri török vilájet várai Az egri vár híradója 24 (1992) 27–29. link