leírás:

A Szarvaskő község felett északra emelkedő hegygerincen áll az erődítés. A vár építéstörténete a 13. századig nyúlik vissza. Kutatás hiányában az esetleges török kori részek ismeretlenek, azonban a történeti adatok alapján túl sok gondot a törökök sem fordítottak az erősségre, így jelentős török építkezést nem várhatunk. (Sugár, 1992.; Nováki–Baráz–Dénes–Feld–Sárközy, 2009, 59–60. alapján)

A várbeli dzsámi léte jól adatolható, a törökök az erősség elfoglalása után azonnal kialakították, és minden bizonnyal a hódoltság időszakában végig működött. Az 1687-ben felvett leltárból tudjuk, hogy kőből épült, és kisméretű lehetett, ezért minősítették kápolnának. Valószínűleg egyértelműen muszlim jellege lehetett az épületnek, ha a keresztény biztosok is felismerték a rendeltetését, ugyanakkor nem kizárt, hogy abból a középkori kápolnából alakították ki, amelyet Bakócz Tamás számadáskönyvei is említenek. Helye nem határozható meg, de valószínűleg a külső várban állhatott, hiszen csak ott volt hely a számára. A várat viszonylag tetemes, 174 fős őrséggel látták el, számukra a mecset kialakítása természetes.

 

Irodalom:

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, III, 1520–1521.

Kozák Károly: Szarvaskő. In: Heves megye műemlékei. III. Budapest, 1978, 568–570.

Nováki Gyula–Baráz Csaba–Dénes József–Feld István–Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, 2009, 59–60.

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén. Agria 36 (2000) 5–46. link

Sugár István: Az egri török vilájet várai. Az egri vár híradója 24 (1992) 25–27.  link