Leírás

Szeged 1543-ban került török kézre, s hamarosan szandzsákot szerveztek köré. Az erősen leromlott állapotú erősséget 1547-ben vagy 1548-ban állították helyre. Kezdetben jelentős, 400 fős őrség állomásozott benne, a létszám azonban Gyula bevétele után megfeleződik. A város védelmi rendszerét a középkori vár, illetve a palánkkal körülvett város alkotta. Bár minden bizonnyal voltak török építkezések a településen, ezekről keveset tudunk. A település összességében egy középszerű igazgatási központ képét mutatta. (Jellemző, hogy a szegedi bégek jobban érezték magukat a sokkal jobban kiépített Bácson…)

A vár a korabeli ábrázolások alapján szabálytalan sokszög alakú, négy tornyos erődítmény. A DK-i és DNy-i torony hasonló kialakítású: egy alsó, nagyobb toronytesten egy kisebb, keskenyebb, hengeres záródás ült. Feltételezhető, hogy mind a négy ugyanilyen kialakítású volt.

 

Irodalom

Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori vára. Szeged, 1928.

Hancz Erika: A szegedi vár kerámiaanyaga a török korban. Castrum 4 (2006):2, 31–46. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 883–906.

Horváth Ferernc: A szegedi vár története. Castrum 4 (2006):2, 5–30. link

Horváth Ferenc–Fogas Ottó: A szegedi vár és gótikus vártemplomának régészeti kutatása 1999 és 2010 között. Archaeológiai Értesítő 136(2011):1, 237–268.

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái. I. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6 (2008) 331–364. link

Molnár József: A szegedi vár. Műemlékvédelem 3 (1959):1, 22–31. link

Molnár József: Sinan magyarországi munkáinak nyomában. Műemlékvédelem 16 (1972):1, 25–28.

Petrovics István: A vár az írott forrásokban. In: Szeged története. I. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1983, 357–362.

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész). Az egri vár híradója 25 (1993) 13–17. link

Vesmás Péter: A szegedi vár. Műemlékvédelem 2001/5 279-285. link