leírás

Szekszárdot feltehetőleg már 1541 telén megszállták a törökök, s innen próbálták biztosítani a Budával való összeköttetést, ezért itt jött létre a térség első szandzsákja is, melynek központja azonban hamarosan Pécsre került. Ennek megfelelően a kezdeti nagyobb – 150 fő körüli – őrséglétszám is megcsappant, a 60-as évek közepén már csak alig több mint 50 főt számlált. A tizenöt éves háború idején a számok megint megemelkedtek, hogy a béke beköszöntével újra visszaessenek. Mindemellett a vár alatt legkésőbb a 17. században kisebb muszlim település jött létre. A 16. századból mindössze egy – Evlia leírása szerint apró és gyenge kivitelű – imaheyről, egy mecsetről tudunk. Az utazó azonban 1663-ban már öt imahelyet látott: a várbeli mellett a
városban egy dzsámit és öt mecsetet. Ezek minőségéről azonban nincsenek adataink, látképek nem maradtak ránk. Maga a vár az apátsági templom köré épült a 15. században, külső falát négy saroktorony erősítette. Török építkezésekről nem tudunk.

 

irodalom

Gere László: A szekszárdi vár az írott források és az eddigi ásatások alapján. Castrum bene 8 (2008) 67–70. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1131–1139.
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története. Tanulmányok Tolna megye történetéből 6 (1974) 339–389.

Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Budapest, 2007, 371–374. (Varia Archaeologia Hungarica. XXII.)