leírás:

Az eredendően magyar kézen lévő – a középkori templom körül 1548-ban kialakított – erősséget a törökök 1572–1576 között foglalták el, és a későbbiekben jelentősen átépíthették (erre utal az a tény, hogy a török elszámolásokban párkány néven szerepel). Első ismert zsoldlistája 1578-ból való. A Segesd és Lak közötti határszakaszt biztosító erősség komoly, 150 fő körüli őrséget kaphatott, legnagyobb súlya a lovasoknak lehetett. 1594. március 26-án Zrínyi György közeledő csapatai elől az őrség elmenekül, a várat felgyújtja. Kanizsa bevétele után valószínűleg már nem volt rá szükség, a törökök nem vették birtokukba.

A vár maradványai a Somogyzsitfától 1,5 km-re DK-re fekvő Szőcsénypuszta határában láthatóak. Az erősség ÉNy-ról a fennsík meredek peremére támaszkodik, a többi oldalon többszörös árokrendszer védte. Bejárata DNy felől nyílt, K-i és D-i sarkát nagy szögletes bástya erősítette, melyek részben ma is láthatóak.

 

irodalom:

Dornyay Béla: A somogyvármegyei Szőcsény és Csákány várairól. Vasi Szemle 4 (1937) 204–213.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1290–1291.

Magyar Kálmán: Erődített templomok és kolostorok északkelet-Somogyban. Tab és környéke a 16–17. századi végvári harcok idején. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Tab/pages/tabi_kilato_2009/tk_02_eroditett_templomok.htm

Magyar Kálmán–Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 133–135.

http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=MEGY_SOMO_Sk_2005_Somogy_megye_varai&pg=0&lang=hun#pg=138&zoom=f&l=s

Lukács Zsuzsanna–B. Benkhard Lilla: Szőcsény. Régészeti Füzetek Ser I. 37 (1984) 126–127.