leírás:

A koraújkori szolnoki várat a középkori ispánsági vár helyén 1550 őszén kezdték építeni a keresztények Bernardo de Aldana majd Bernardo Gabellio irányításával. Az alig elkészült erősséget 1552. szeptember 4-én foglalta el Kara Ahmed másodvezír. Hamarosan tekintélyes méretű szandzsákot szerveztek köré, és tiszai kikötője és 1562-ben emelt hídja révén bekapcsolódott a kereskedelembe is. Bár az erősség eredeti szabálytalan trapéz formája megmaradt¸ a törökök jelentős átalakításokat végeztek rajta. 1595 után, talán Mürtezá pasa budai beglerbégsége idején például a nyugatra néző belgrádi kapu fölé kőtornyot emeltek. Legkésőbb a török időkben palánkfalat kapott a város is.

A polgári építkezéseknek kevés emlékéről tudunk: a várban épült fel a Jahjapasazádék irányítása alatt a tekintélyes méretű uralkodói dzsámi, Bektas pasa pedig a városban hozott létre imahelyet és fürdőt. Különösen érdekesek a Tisza-hidak. Az elsőt¸ amely a várfala mellől indult, Güzeldzse Rüsztem budai pasa emeltette 1652-ben. Ennek pusztulása után a második híd már egyenesen a külvárosba vezetett.

irodalom:

Hegyi Klára: A szolnoki szandzsák török várai: Szolnok, Szentmiklós és Csongrád. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13 (2003) 133–143. (museum.hu)

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 840–864. III, 1526–1529.

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében, I. Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1982–83.

Kaposvári Gyula–Csányi Marietta: Szolnok-vár. Régészeti füzetek Ser. I. 27 (1994) 104–105.

Kertész Róbert: Másodjára száraz lábbal. Szolnok hódoltság kori folyami átkelőinek régészeti kutatása. In: Régészeti nyomozások Magyarországon. Szerk. Ilon Gábor. Budapest, 2008, 255–274.
Kertész Róbert–Bana Zsolt–Nagy Dénes: Új adatok és módszerek Szolnok városmagjának történeti rekonstruálásához. Szolnoki Tudományos Közlemények 11 (2007) 1–46.

Kertész Róbert–Bana Zsolt: Régészeti kalandozások a város múltjában (11–18. század). In: Szolnok könyve – fejezetek a város történelméből. Szerk. M. Román Béla et alii. Szolnok, 2010, 60–86.

Kertész Róbert–Morgós András–Nagy Dénes–Szántó Zsuzsanna: Tisza-hidak a török hódoltság korából radiokarbon és dendrokronológiai vizsgálatok tükrében (Tisza Bridges Built during the Ottoman Period in Reflection of Radiocarbon and Dendrochronological Investigations). In: Az erdő és a fa régészete és néprajza / Archaeology and Ethnography of Forest and Wood. Szerk. Gömöri János. Sopron, 2007, 145–178.

Kertész Róbert–Sudár Balázs–Bana Zsolt–Kómár Mihály: Egy elfeledett muszlim imahely: a szolnoki Szulejmán szultán-dzsámi. Műemlékvédelem 56 (2012):3, 110–125. link

Kovács Gyöngyi: Török kerámia Szolnokon. (Turkish Pottery from Szolnok.) Szolnok Megyei Múzeumi Adattár. Szolnok, 1984, 30–31.

Polgár Zoltán: A szolnoki vár. In: Vendégségben őseink háza táján. Szolnok, 1996, 105–112. link

Sugár István: Az egri török vilájet várai. Az egri vár híradója 24 (1992) 42–48. link

Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története. I–II. Zounuk 19 (2004) 9–46.; 20 (2005) 9–60.