Leírás

A város két időszakban volt török kézen, s a kettőt több pusztító háború és bő 20 év választotta el egymástól. Más volt a település szerepe is. Míg 1544-től nem volt közvetlenül a frontvonalban, s inkább a közeli katonai központ, Nógrád hátországaként, viszonylag békés kereskedővárosként működött, 1620 után a katonai szerep domborodik ki, nota bene a nógrádi bégek is itt tartják székhelyüket. Az első időszakban viszonylag kevés katona élt a falak között, a második hódoltság idején jóval nagyobb őrséget állomásoztattak itt. Ennek megfelelően változik Vác arculata is. A foglalás után röviddel kialakítják a várban Szülejmán szultán dzsámiját a középkori székesegyház egy részében. A tizenötéves háború után a várat megerősítették, a városba katonákat telepítettek, a Szülejmán-dzsámit újra használatba vették. A Bethlen-féle háborúk során a város még néhányszor gazdát cserélt, véglegesen Mürtezá pasa vette be 1626 őszén. Talán a megnövekedett őrség igényeit elégítették ki a Szent Mihály-templom elvételével és átalakításával. 1663-ra további hat imahely működött a városban, köztük a hajdani Szent Jakab-templom is. A város visszafoglalása után a középkori templomokat újra használatba vették a keresztények, a mecsetek sorsáról nincs tudomásunk. Az első hódoltság idején a törökök minden bizonnyal folytattak kisebb-nagyobb várjavítási munkákat, de nagyobb építkezésekre nem került sor. A vár védelmi rendszere a középkori várból és a hozzá csatlakozó, palánkfallal megerősített városból állt. Ez utóbbinak a falai 1570 körül igen elhanyagolt állapotban voltak. A 17. században komolyabb erődítési munkálatokkal számolhatunk, egészen bizonyosan ekkor épültek a vár ÉK-i és DK-i sarkán álló sokszögű ágyútornyok, ekkor alakították ki/át a nyugati várfal kiugró részében álló épületet és javították a falakat is. 

 

Irodalom

Dinnyés István–Kővári Klára–Kvassay Judit–Miklós Zsuzsa–Tettamanti Sarolta–Torma István: Magyarország régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás. (XIII/2) Budapest, 1993.

Fekete Lajos: A törökkori Vác, egy XVI. századi összeírás alapján. In: Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. Budapest, 1993, 39–126.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 525–548.

Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében. Vác, 2012. (Váci Történelmi Tár VII.)

Jakus Lajos: A török hódoltság emlékei Vácon. Vác, 2001.

Kárpáthy-Kravjánszky Mór: Vác és Hatvan a hosszú török háború idejében. Budapest, 1936. 

Miklós Zsuzsa: Vác középkori pincéi. Vác, 1996.

Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből. Századok 139 (2005):4, 791–853.

Vass Előd: Vác a török korban. In: Vác története. I. Szerk. Sápi Vilmos. Szentendre, 1983, 77–120. (Studia Comitatensia 13) link