Leírás

A palánkot 1550-ben Hamza bég építtette, 50 fős őrség védte, melynek létszáma a században folyamatosan emelkedett. 1599-ben átmenetileg keresztény kézre került, ekkor felégették. 1661 nyarán Batthyány Ádám csapatai veszik be rövid időre. A 17. században a török őrség létszáma megcsappant, majd 1686-ban vagy 1687-ben kerül végleg keresztény kézre.

„A templom  palánkká alakítása jelentős szintelhordással járt,... a déli oldalhajó falszakaszát megerősítették, a templom keleti oldalát elbontották és egy új zárófalat építettek. Ennek eredményeként egy trapéz alakú, 21x15 m alapterületű, sarkain támpillérekkel megerősített erődnégyszög jött létre. A torony ettől kezdve őr- és kaputoronyként szolgált. A torony déli oldalán fellelhető bejárat és az északról csatlakozó toldaléképület is török korinak bizonyult.” (Terei–Nováki–Mráv–Feld–Sárközy, 2011, 101.) A vár teljes kiterjedése, sáncai nem kutatottak.

 

Irodalom

Hatházi Gábor: A török palánkok kutatásának újabb eredményei Fejér megyében. In: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Budapest, 2002, 117–120. link

Hatház Gábor–Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templomtorony. Adatok Vál 14–17. századi történetéhez. The gothic church tower in Vál. Data to the 14th– 17th century history of Vál. Székesfehérvár, 1996. (István Király Múzeum Közleményei B/45.)

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 614–626.

Simon Zoltán: Vál, gótikus torony. (Összefoglaló jelentések a 2002. évi helyszíni műemléki kutatásairól. Összeáll. Juan Cabello) Műemlékvédelmi szemle 13 (2003): 2, 180–182.

Terei György–Nováki Gyula–Mráv Zsolt–Feld István–Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, 2011, 101–102. link