Leírás

Veszprémet 1552. május 23-án Hádim Ali budai pasa csapatai vették be. A törökök a várat jelentős, közel 350 fős őrséggel látták el és szandzsákot szerveztek köré. Bár a nyugati hódítások egyik kulcserőssége volt, védelmét rendkívül megnehezítette az a tény, hogy Várpalota keresztény kézen maradt. 1566 júniusában ezt a nehézséget kívánta megoldani Arszlán budai pasa. Kudarca után a – Salm Eck vezette – keresztény felmentő sereg ellentámadásba ment át, s visszavette Tatát és Veszprémet is. 1593. október 7-én Szinán pasa nagyvezír ismét bevette  a várat, melyet azonban a törökök ismét nem tudtak hosszú ideig tartani, s 1598 augusztusában Pálffy Miklós és Adolf Scharzenberg csapatai visszavették. A vár tehát rövid ideig volt török kézen, az ásatások során a törökökhöz köthető építkezést nem azonosítottak.

 

Irodalom

Balassa László: A veszprémi vár építéstörténete a XIII–XVII. Században. In: Tudomány és művészet Veszprémben a 13–15. században. Veszprém, 1996, 6–20. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6.) link

Balassa László: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. – az ún. Dubniczay-ház – telkén. In: Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém, 2000, 67–100. link

Dávid Géza: Török uralom Veszprémben (1552–1566). In: Veszprém a török korban Veszprém, 1998. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.) link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 1023–1029.

Veszprém a török korban. Veszprém, 1998. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.) link