leírás:

„A Vértes hegység É-i lejtőjén, Vértessomló községtől K-re áll Vitányvár romja.

A török először 1529-ben, rövid időre elfoglalja a várat, majd 1543-ban ismét elfoglalja azt. A következő évek egyikében Ferdinánd a töröktől visszafoglalja a várat, és némileg használhatóvá teszi. A vár újra a török kezére kerül 1559-ben, kik ekkor a várat és hídját javíttatják. 1566-ban Salm seregei visszafoglalják a várat. Addigra azonban a török őrség Tata bevételének hírére elmenekül. Feltehető azonban, hogy egy év múlva — Gesztes visszafoglalásával egyidőben — újra török kézre kerül. 1597-ben Pállfy Miklós seregei Tata után Vitányt is visszafoglalják. Pálffy és Schwartzenberg közös elhatározása alapján a várat 1598-ban felrobbantják.” (G. Sándor, 1968)

Vitányt a török csapatok Tatával együtt 1557-ben vették be. Minimális, 40 főt el sem érő őrséget helyeztek bele, s alig egy év után még ezt a csekély erőt is kivonták belőle és Tatára helyezték át. A későbbiekben a török forrásokban az őrségnek nincs nyoma. 1566-ban Salm katonái veszik birtokukba. 1594-ben Szinán pasa nagyvezír győri hadjárata során török kézbe kerül, de 1598 augusztusában Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg seregei visszaveszik, és hamarosan felrobbantják.

irodalom:

G. Sándor Mária: A Vértes hegység középkori várai in Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968) 245-258.o. link

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest, 2007, II, 651.